Elismerték: az állami Eximbank is segítette a 4iG-t a Vodafone felvásárlásában
A cégvezetés szerint piaci hitelről van szó.
A cégvezetés szerint piaci hitelről van szó.
A vételár kifizetésével lezárult a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. (Vodafone Magyarország) megvásárlása – közölte kedden a 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde oldalán.
Átfogó hálózatkarbantartást hirdetett február elejére a Digi.
A miniszter szerint lehetett volna akár pedagógus-béremelésre is költeni a Vodafone felvásárlására félretett pénzt, de az a helyzet, hogy „a Vodafone most volt eladó", és amúgy is hitelből fizetik ki.
A Vodafone-ügylettel egy a Magyar Telekom méretével összevethető távközlési cégcsoport jön létre, azonban az eredményességéhez képest jóval eladósodottabb, ami akkor is kockázatot rejt magában, ha a távközlést a szakemberek stabil, kiszámítható szektorként jellemzik. Emiatt elmaradhatnak fejlesztések, és áremelés is jöhet.
Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt. A miniszterelnök az évek során rengeteg területen intézkedett így – felidézzük a legemlékezetesebb GVH-elpöcköléseket.
Hiába vonta ki a kormány a szokásos trükkjével a hazai versenyjog alól, uniós szinten lenne lehetőség arra, hogy felülvizsgálják a Vodafone Magyarország felvásárlását. Erre fel is hívta az Európai Bizottság figyelmét egy európai civil szervezet. A bizottság azonban nem kíván közbelépni, pedig más versenyjogi ügyben már megtette.
Miért volt szükség a Vodafone megvásárlására, és miért fog végül többe kerülni az adófizetőknek, mint amennyibe papíron tűnik? És teljes-e ezzel a NER stratégiai terjeszkedése a magyar iparban? Közéleti podcastunkban annak jártunk utána, hogyan illeszkedik a telekommunikációs nagybevásárlás Orbán Viktor 2012-ben meghatározott céljaiba, és mit jelent ez nekünk fogyasztóként és adófizetőként.
Nem vizsgálhatja meg az ügyletet a Gazdasági Versenyhivatal.
Vasárnap jelent meg egy ehhez kötődő kormányhatározat.
Az energiaválság közepén mindenkinek fejleszteni kell, ha nem akar lemaradni.
Időközben beszállt a projektbe a 4iG és a NAV-elnök mostohatestvérének vállalkozása is.
Az energiaárak meredek emelkedése mellett a klímaváltozás elleni harc is a termelési- és energiahatékonyság javítására sarkallja a cégeket.
Mindig is a NER közelében volt Lantos Csaba üzletember, de soha nem volt a Fidesz tagja. Az üzletembert jól ismerőket kérdeztünk arról, mi motiválhatta az egyik leggazdagabb magyart, hogy beszálljon a politikába. Bemutatjuk az új energetikai miniszter céges érdekeltségeit, a legzűrösebb történettel együtt.
Az O-Ran nyílt platformot kínál az 5G-alapú rádiós hálózati infrastruktúrák fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez.
Ez majd IT szolgáltatásokat biztosít a düsseldorfi székhelyű hadiipari vállalatnak.
Kormányközeli kezekbe adja reklámtechnológiai érdekeltségét a honvédelmi miniszter. A biztos üzletet ígérő cég a 4iG-hez kerül, amely így tovább növeli befolyását a kommunikációs üzletágban.
Az Európai Unió sem kerülhette el, hogy háborús övezetté váljon, itt azonban nem fegyverek dörögnek, hanem a civil infrastruktúrát bénítják meg. A szaporodó esetek miatt Brüsszelben fokozott éberségre intenek, ám az Orbán-kormány a biztonság megteremtésében is önálló utat jár.
A 4iG-t például 84 milliárd forinttal finanszírozta az NKP.
A társaság szerint a beruházás Motenegró digitalizációját erősíti.